BalkánUtazó

Szerbia külföldiek által leginkább látogatott és ismert helyszíne: a szerb főváros. A balkáni nagyvárosokat járó turisták; a montenegrói, görög vagy bolgár tengerpart felé utazók egyaránt érintik Belgrádot, hiszen a déli irányba induló utak kereszteződésében, a Duna és a Száva összefolyásánál fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően számos út- és vasútvonal kiindulópontja, a Balkánon át Kis-Ázsia felé tartó közlekedési folyosó fontos állomása.

 

Az 1,7 millió fős népességű nagyváros látogatottsága az elmúlt években egyre nőtt, így magyarul is megjelent róla néhány könyv és kiadvány. Az interneten is számos információhoz juthatunk a városról. Ezért ebben a menüpontban nem az útikönyvek által népszerűsített belvárosi látnivalókat szeretném bemutatni. Nándorfehérvár híres vára mellett elkalauzolom az érdeklődőket a központon túlra: megnézhetjük a Belgrád belvárosát körülvevő dombok érdekességeit, ellátogathatunk Tito sírjához, a magyar emlékekben gazdag Zimonyba, de élménybeszámolót is olvashatnak a 2012-es batajnicai repülőnapról.

 

Úti tippek a városban néhány órára megállóknak, a néhány napot eltöltőknek és a kirándulásokat kedvelőknek.

​

Figyelem! A tömegközlekedési eljutások a 2015-ös állapotokat mutatják be. Aktuális, 2023-as közlekedési információk itt találhatóak: https://www.busevi.com/red-voznje-gradski-prevoz-beograd-autobuske-linije-relacije-linija/ VAGY: https://www.gsp.rs/dnevne_linije.aspx illetve a google maps-en!!

  

1. Belgrád vára és a Kalemegdan

​

A Belgrád belvárosát is magán hordozó hátság legészakibb részén, a Duna és a Száva fölé magasodó stratégiai ponton emelkedik a belgrádi vár. E történelmi hely három részből áll.

 

A Kalemegdan, ma szépen karbantartott park, az esti korzók egyik színhelye. Eredetileg a várfal előtt, védelmi okokból szabadon hagyott terület volt a Kalemegdan, ahol a párharcokat vívták. 1890 után kezdődött meg a terület parkosítása, de végleges, szobrokkal díszített formáját csak 1931-re nyerte el.

 

A Felsővár egy több védelmi övezetből kialakított, bonyolult erődrendszer. A Kalemegdan parkból a Felsővárba a II. Sztambul-kapun át jutunk be. A várfalak előtti széles várárokban különböző haditechnikai eszközök és tankok vannak kiállítva.

A haditechnika iránt érdeklődők megtekinthetik még az itt található Hadtörténeti Múzeumot is! A múzeumban a régi idők fegyvereit, a középkor és a két Világháború hadieszközeit mutatják be. Külön tárlat ad számot az 1999-es NATO bombázások során használt lövedékekről, rakétákról és a szerb sikerekről: a lelőtt amerikai lopakodó darabjait is kiállították.

Ha beléptünk a II. Sztambul-kapun, megpillantjuk az Óratornyot. A Felsővárba belépve, balra Damad Ali pasa türbéjét láthatjuk, ami a nagyvezír síremléke. A Győztes szobra a vár és a város jellegzetes szimbóluma. A magas oszlopon álló, meztelen férfialak, leeresztett karddal, jobb kezében békegalambbal áll. A szobor az I. Világháború győztes befejezésének állít emléket. Mellette található a római kút, amely a vár vízellátását biztosította.

Legtöbbünket a kilátás vonz, ezért csak elrohanunk a Hunyadi-emlékkő mellett, amely magyar nyelven is tartalmazza, hogy itt aratott döntő győzelmet a törökök felett a Hunyadi János vezette csapat.

Ha megcsodáltuk a Duna és a Száva összefolyásának panorámáját, induljunk el jobbra!

A Felsővár és a Kalemegdan keleti védelmi rendszere közötti szorítóba, Stevan Lazarević kapuján át jutunk. A szorító annyit takar, hogy a várat ostromlók csak egy szűk folyosón juthattak a Felsővárba, miközben a bástyákról forró vízzel, meggyújtott rőzsével „bombázták” őket. A szórítót a Dizdar-kapu zárja le, ez kör alaprajzú bástya.

A dombalji Alsóvár a Száva folyó partjáig terjed. Itt található ma két templom (a Ružica és a Szent Petka-templom) és a Török fürdő.  Az egykori hamam ma planetárium.

Az Alsóvár is egy park benyomását kelti, leglátványosabb emléke a Nebojsza-torony. A hatszög alaprajzú bástyatorony eredetileg a kikötő védelmét szolgálta; a török időkben börtön- és kínzókamra volt.

A Kalemegdán park keleti részén található a Belgrádi Állatkert.

​

2. Skadarska, a belgrádi bohémnegyed

​

A Trg Republike-től (Köztársaság tér) néhány utcára keletre indul a Skadarska utca, Belgrád művésznegyede, vagyis inkább csak utcája. A kb. 400 méter hosszú, macskaköves utca nevét az albán Shkodra városa után kapta: Shkodra neve szerbül Skadar.

 

A XX. század elején ez a környék volt a belgrádi művészek, írók törzshelye. Ma étterem-negyed, ugyanis a XIX. században épült házakkal szegélyezett utcában mintegy tucatnyi, különleges nevű vendéglő található: pl. Tri Šešira (Három kalap), Dva Bela Goluba (Két fehér galamb), Dva Jelena (Két szarvas) vagy az Ima Dana (Bizonyos napokon).

 

Az utca elsősorban hétvégéken és nyári estéken népszerű andalgóhely; ilyenkor megtelik élettel a környék. Az utca keleti végén találjuk a Skadarlija Pijaca-t, azaz a város zöldségpiacának egyikét. A macskaköves utcát itt, egy Szarajevó főterén is látható, ivókút zárja le.

​

3. A Topčider-park és Miloš fejedelem háza

​

Belgrád belvárosától délnyugatra több zöldövezet is található. A Dedinje villanegyedéhez csatlakozik a Topčidersko Brdo, azaz a Topčideri-domb. (A dimbes-dombos táj jellegét akkor vesszük leginkább észre, ha a Dedinje domboldalában fekvő Virágok Házából, gyalog indulunk el Topčider irányába.) Ennek tövében fut a Topčideri-patak, amelyet a Topčideri-park kísér.

 

A parkban áll Miloš fejedelem konakja, azaz háza. A jellegzetes, balkáni stílusú, egyemeletes épületet 1831-ben építtette Hadži Nikola Živković. A fejedelem szándékosan „rejtette el” ide – Belgrád belvárosától messzebb álló – házát: ez a terület már kívül esett a Kalemegdan ágyúinak lőtávolságán.

Az épület előtt megcsodálhatunk egy hatalmas – valószínűleg több száz éves – platánfát, amelynek nehéz ágait fémoszlopokkal támasztottak fel, hogy le ne törjenek. E platánfa lombja nyáron szinte elborítja a fejedelem házát.

 

A házat nemcsak kívülről érdemes végigjárni, ugyanis belülről is megtekinthető (keddtől vasárnapig, 11 és 16 óra között).

Az épület körül egy szép park terül el, forrásokkal és szobrokkal. A konak mellett található egy drágább étterem, a „Miloš fejedelem konakja” vendéglő. Ám a Topčideri-park villamosmegállóban is találhatunk egy hangulatos, de olcsóbb grilléttermet.   

 

A park és a konak legegyszerűbben a vasútállomást is érintő 3-as villamossal közelíthető meg. A Topčider-park nevű megállóban érdemes leszállni a villamosról, ahonnan pár perces gyaloglással elérhető a műemlék.

Érdemes összekötni a konak megtekintését a Jugoszláv Történeti Múzeum és a „Virágok háza” (Tito sírhelye) meglátogatásával, hiszen így éles kontrasztként nagyot ugrunk az időben – és az építészeti stílusok között is…

 

A Jugoszláv Történeti Múzeumtól (Dedinje) kb. 20 perces séta a Miloš fejedelem konakja, közben pedig elsétálhatunk a Hajd Park és a Topčideri-park sétaerdejei mellett. Érzékelhetjük Belgrád eme külső kerületeinek érdekes domborzati adottságait is, illetve számos természetes (és kiépített) forrás mellett elsétálhatunk. Vigyázat! A források többsége nem ivóvíz minőségű, erre szerb nyelvű felirat utal!

Ha ezen az útvonalon fűzzük fel a látnivalókat, a 3-as villamossal könnyen visszajuthatunk a belvárosba.

​

4. Tito sírhelye és a Jugoszláv Történeti Múzeum

​

A belvárosban szálljunk fel a 40-es vagy 41-es trolibuszra és utazzunk el a Dedinje domb oldalában fekvő MIJ-be, vagyis a Muzej Istorije Jugoslavije-be (Jugoszláv Történeti Múzeum). Könnyen megtalálhatjuk, hogy hol kell leszállnunk, ugyanis a troliknak ugyanilyen nevű megállóhelye van. Innen már látható a szocialista mozaikképpel díszített homlokzatú, csupa ablakos múzeumépület.

 

A múzeum a jugoszláv időszak történetét mutatja be, de rendszeresen rendeznek érdekes, időszakos kiállításokat. Ott jártamkor ért véget a jugoszláv mindennapokat, fotókon és eredeti tárgyakon keresztül bemutató tárlat.

 

A múzeum szocreál épülete mögött – egy szép, szobordíszes parkban – találjuk a „Virágok Házát”, azaz Tito marsall sírját. A mauzóleum közepén van Tito téglalap alakú márványszarkofágja. Az épületben megismerkedhetünk Tito életrajzával és mindennapjaival is, gazdag fényképanyag segítségével. De a ruhái, használati tárgyai közül is sok mindent (pl. dolgozószobáját és íróasztalát) bemutat a tárlat.

A múzeum és a Kuća cveća (Virágok háza) keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között látogatható. A felnőtt belépőjegy ára 300 dínár. A múzeum honlapja (2023-ban): https://muzej-jugoslavije.org/

​

5. Nikola Tesla Múzeum

​

A belváros szélén, a Trg Slavijahoz közel található a Nikola Tesla életét és találmányait bemutató múzeum.

 

A fizikus és feltaláló műveit, találmányait, alkotásait (például az első Niagara vízerőművet) és személyes emléktárgyait bemutató kiállítást vezetővel és anélkül lehet megtekinteni. Bár én, személy szerint nem kedvelem a tárlatvezetéseket, itt feltétlenül így ajánlott körbenézni! Ugyanis tárlatvezetőnk minden találmány makettjét és a fizikus kísérleteit személyesen is bemutatja, a tárgyakat pedig – a tárlatvezető felügyelete mellett – mi is kipróbálhatjuk. Azonban vezetés nélkül csak a kihelyezett (angol és szerb nyelvű) magyarázatokat olvashatjuk el, a kísérleteket önmagunk nem hajthatjuk végre. Sőt, vezetéssel és anélkül is 500 RSD a belépőjegy ára.

​

A múzeum honlapja (2023-as adat): https://tesla-museum.org/

A múzeum keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva, az utolsó angol nyelvű vezetés (2015 februárjában) 16 órakor indul. A múzeum címe: Krunska 51. (A könnyen elérhető Trg Slavijától kb. 10 perc gyalog.)

​

6. Jevremovac Botanikus Kert

​

A Slavija tértől (Trg Slavija) és a város főutcájától (Kneza Mihaila) is kb. 15 percnyi sétára találjuk a Botanikus Kertet (Botanička bašta). A viszonylag kis területű arborétum a Belgrádi Egyetem Biológia tanszékéhez tartozik, de az év minden napján szabadon látogatható.

 

A kert elődjét 1874-ben alapították Belgrád Dorćol városrészében. Ez a kerület a Duna közvetlen közelében található, így a folyó nagyobb áradásai rendre elöntötték a növénygyűjteményt, amely így jelentősen károsodott illetve megsemmisült.

 

A mai helyszínre 1889-ben költöztették át a kertet, a telket Milan Obrenović király adományozta az egyetemi oktatás céljára.  A folyamatosan gyarapodó növényállomány mellett 1892-ben megépítették a télikertet, amely a XIX. század végén a legnagyobb és legszebb ilyen jellegű épület volt a Balkán-félszigeten.

A kert az oktatási funkció mellett a belgrádiak kedvelt pihenőhelye, amelyet 1995-ben nyilvánítottak védetté. Az arborétum állománya az elmúlt években és évtizedekben is folyamatosan bővült, 2004-ben adták át a japán kertet, ahol távol-keleti növényfajokat ismerhetünk meg.

 

A Botanikus Kert főbejárata a Takovska 43. alatt található. Honlapja (2023-ban): https://jevremovac.bio.bg.ac.rs/

A téli időszakban (októbertől márciusig) 9 és 17 óra között tart nyitva, míg a nyári szezonban (áprilistól szeptemberig) 9 és 19 óra között látogatható.

​

7. Ada Ciganlija (Belgrád zöldövezete, a Cigány-sziget)

​

Belgrád területén belül, a Szávában és a Dunában több kisebb-nagyobb sziget található. A fellegvárból kitűnően ráláthatunk a két folyó összefolyásánál lévő Nagy-Háború-szigetre, amely ártéri erdővel borított, szinte háborítatlan madárrezervátum. Ide azonban nem látogathatunk el szabadon…

A sok kisebb sziget közül a többség beépítetlen, azonban van egy kivétel: az Ada Ciganlija (Cigány-sziget). Ha a belgrádi Margitszigetre vágyunk, akkor nézzünk el ide! A Cigány-sziget ma csak félsziget, a budapesti Népszigethez hasonlóan. Valamikor a Száva valódi szigete volt, de a város felőli oldalon gátakkal lezárták a Száva-ágat. Így jött létre a belgrádiak sport és rekreációs pihenőhelye, amelyet azért a mi Margitszigetünkhöz nem hasonlítanék, inkább a Hajógyári-sziget szerb párja.

 

Az elgátolással létrehozott tavon a nyári idényben strand üzemel (éttermekkel, szórakozóhelyekkel), de itt tartják a különböző evezős- és kajakversenyeket is. A tó közepén egy hatalmas szökőkút köpi a Száva vizét. Motorcsónak kikötő is található itt. A szigeten kiépített séta- és kerékpárutak találhatóak, de a sziget közepén egy horgásztó is található, partján szafariparkkal (Ada Safari; https://adasafari.co.rs/) és étteremmel.

 

A sziget Új-Belgrádra néző részén számos „úszó nyaraló”, üdülőház épült, ám ezek Novi Beograd paneltelepeire és az ott található fűtőmű kéményeire nyernek kilátást. Így nem ez a sziget legszebb része…

 

Tehát, ha a nyári forróságban, Belgrádban, zöldövezetre vágyik valaki és nem elég neki valamelyik belvárosi park (és nem szeretne az Avala-hegyre kirándulni), tegyen egy sétát a szigeten!

 

A „félsziget” megközelítése (2015-ös adatok) busszal a legegyszerűbb, a belgrádi vasúti pályaudvar előtt található buszmegállóból számos járat indul a külváros felé, amelyekről leszállhatunk a sziget bejáratánál. Ezek a buszok a következőek: 23, 37, 51, 52, 53, 56, 56L, 58, 88, 91, 92. A belgrádi tömegközlekedésről útvonal-hálózati térkép a következő internetes oldalon található: http://www.gsp.rs/pdf_trase/TRASE%20LINIJA%2011.3.2015..pdf

 

A belvárosból érkező 12-es és 13-as villamosok a sziget bejáratához viszonylag közel közlekednek, azonban ha ezt a megközelítési módot választjuk, kb. 10-15 perces sétára számítsunk a sziget bejáratáig (a Hipodrom utáni megállóban érdemes leszállni). Sétánk során átalakuló lakóövezeten keresztül illetve a megszűnt cukorgyár omladozó épületei mellett gyalogolhatunk el.

​

8. Kirándulás az Avala-hegyre

​

Ami Budapestnek a János-hegy, az Belgrádnak az Avala. A két főváros felett magasodó hegyek magassága is közel azonos: a János-hegy 529 m magas, míg az Avala legmagasabb pontja 506 méter.

Az erdővel borított Avala a belgrádiak egyik kedvenc kirándulóhelye, ahová sokan kijárnak kocogni, sétálni, túrázni és sportolni. Tetején magasodik az Avala Televíziós torony, amely kilátótoronyként is funkcionál.

Aki szeret kiszabadulni a nagyváros forgatagából vagy kíváncsi a NATO bombázás után újjáépített Televíziós toronyból feltáruló panorámára, mindenképpen tegyen egy félnapos kirándulást a hegyre! Autó híján is könnyen eljuthatunk ide, s még így is elegendő fél nap arra, hogy körbejárjuk a hegyet és felmenjünk a toronyba.

 

Az Avala a dimbes-dombos Šumadijai-dombvidék legészakibb nyúlványa. A lankás dombsági tájból merészen emelkedik ki, már messziről észrevesszük, hiszen tetején magasodik a Balkán legmagasabb épülete: az Avala-torony (205 méter magas). Bár az Avala nem a legmagasabb hegye Šumadijának (például a 626 méter magas Kosmaj is magasabb), tetejéről (tiszta idő esetén) szép körkép tárul elénk. Induljunk hát el!

​

Érdemes busszal érkezni Beli Potokba, ahonnan kb. háromnegyed órás sétával felérhetünk az Avala-toronyhoz. A faluba a 402-es jelzésű belgrádi elővárosi járat jár ki, ez a „Voždovac” villamos- (jelenleg felújítás miatt nem közlekedik - 2015-ben) illetve „Banjica 2” trolibusz-végállomásokat (40 és 41-es járatok, a belvárosból) érinti. A buszok menetrendjét a www.busevi.com vagy a www.gsp.rs honlapon kereshetjük ki. Hajnaltól késő estig, kb. fél óránként indulnak a járatok.

 

Májustól szeptemberig, kizárólag hétvégente közlekedik (kb. 2 órás gyakorisággal) a 400-as jelzésű buszjárat, amely Banjica 2 trolivégállomásról (Pinosava érintésével) egészen az Avala tetejéig felszerpentinezik. Erről a buszról leszállhatunk a torony tövénél is! (2015-ös adatok.)

 

Ha a 402-essel érkezünk, a falu központjában, a templomnál kell leszállnunk. Innen a hegy felé vezető meredek aszfaltúton induljunk el! A villanypóznákon sűrűn láthatjuk a turistajelzéseket. Vagy kövessük a Stari Majdan étterem felé vezető nyilakat és táblákat! Elhaladunk a falu temetője mellett is, majd hamarosan kiérünk a községből. A Stari Majdan étterem és sportpálya után egy éles elágazás következik: itt forduljunk balra, ez a később szétváló út vezet fel a toronyhoz. Akár a gyér forgalmú aszfaltút szerpentinjén sétálunk, akár a kanyarokat lerövidítő turistaút ösvényén, nagyon hamar, kevesebb, mint fél óra alatt felérünk a toronyhoz (a vasútállomástól ez kb. 50 perc). Utunkat kiépített pihenő- és piknikező helyek kísérik.

 

Az Avala toronynál váltsuk meg a belépőt! A VIP jegy 400 RSD, ezzel a presszóban (a kilátóterasz alatti szinten) elfogyaszthatunk egy italt is, míg a 200 RSD-s jegy csak a kilátóterasz megtekintésére jogosít.

 

A torony honlapja, nyitvatartással és aktuális árakkal (2023-as honlapcím): https://avalskitoranj.rs/

 

Nyáron és hétvégente nagy tömeg lehet, mert hosszú terelőfolyosó vezet a torony aljából induló gyorslifthez.

Az Avala toronyból tiszta időben ráláthatunk Belgrád egészére és a környező, Šumadijai-dombságra. Ám gyakorta fedi szmogsapka a szerb fővárost, így ez még derült időben is gátolhatja a kilátást. Ennek ellenére mindenképpen érdemes felmenni a Balkán legmagasabb épületének kilátóteraszára!

 

A torony után tegyünk egy sétát az Avala-hegy emlékművei felé. Már a toronyból kivehető a hegy legmagasabb pontjára épített emlékmű, az Ismeretlen Katona Emlékműve. Az első világháború hősi halottainak állít emléket ez az 1938-ban elkészült emlékmű. Sok-sok lépcsőn juthatunk fel a márvány mauzóleumhoz.

A mauzóleum aljában található az egykori Avala Szálló. A mára kissé lepukkant épület étteremként üzemel.

Ennek közelében található (de már nem a csúcsrégióban) a szovjet veteránok emlékműve. A magas rangú szovjet tisztek emlékét őrző emlékművet azon a helyen emelték, ahol a tiszteket szállító repülőgép 1964-ben lezuhant. A tisztek a jugoszláv felszabadulás 20. évfordulója alkalmából érkeztek (volna) Belgrádba.

 

Ha kisétáltuk magunkat az Avalán, egy szerpentínező gyalogösvényen (részben kövezett/aszfaltozott) legyalogolhatunk Pinosava faluba, amelynek kitűnő az összeköttetése Belgráddal. Sétánk során kiépített forrást és az Avala erdészházat is érintjük. A hegy lábánál játszótér, „egészségsétány” és szabadtéri „konditerem” található.

Pinosavaból számos buszjárat indul Belgrád felé, köztük néhány expresszjárat, amely a főpályaudvar melletti Lašta autóbusz-pályaudvarig közlekedik. A járatok másik fele pedig „Banjica 2” trolibusz végállomásig jár.

A hegyen és Pinosava környékén nagyon sok angol és szerb nyelvű eligazító- és irányjelző tábla segít a tájékozódásban, így turistatérkép nélkül is érdemes belevágni a hegy felfedezésébe. (Információim szerint nem is adtak ki ez idáig részletes turistatérképet a hegyről. Csak a turistairodákban kaphatunk a hegyről vázlatrajzot tartalmazó, inkább a történelmi bemutatásra fókuszáló „Avala kalauzt”.)

​