BalkánUtazó

Mosztár városától mindössze 10 km-re találjuk Blagajt, ahová nem csak autóval, hanem a mosztári elővárosi buszjáratok egyikével is eljuthatunk. Ha a mediterrán nyári forróságban Mosztárt túl melegnek és zsúfoltnak találjuk, látogassunk el Blagajba! A Buna forrása közelében található település kevésbé látogatott, mint Mosztár; a rövid folyó forrása pedig Európa egyik legbővízűbb karsztforrása, amelynek 8-10 fokos vize a legmelegebb nyári napokon is felfrissít.

A település legfontosabb látnivalója pedig a Buna forrása fölé épített derviskolostor, amelyet 2012-ben újítottak fel és eredeti szépségében fogadja a látogatókat.

 

A település központjában szállhatunk le a buszjáratokról, de jó balkáni szokás szerint menetrendi tájékoztatót vagy busztáblát ne is keressünk! Mosztárban a vasútállomás előtti buszmegállókban még van kifüggesztett buszmenetrend, így előre ott, vagy a helyszínen (Blagajban) lévő boltokban, éttermekben érdeklődhetünk a buszok indulásáról. A helyiek tudni fogják a menetrendet!

Autónkat is a központban található parkolóban hagyhatjuk. Innen kb. 10-15 perces sétával érhetjük el a karsztforrást és a rá települt kolostort. Közben leereszkedünk a Buna folyóhoz, amelynek partjára és zátonyaira számos vendéglő települt ki. Közvetlenül a zubogó víz partján ebédelhetünk meg vagy ihatunk egy kávét!

A Buna amúgy nem egy hosszú folyó, mindössze 9 km-es utat tesz meg a víz és a Neretvába ömlik. Mégis egy jelentős vízfolyás képét mutatja, amelynek hátterében a bő vízutánpótlás áll. A derviskolostor fölött magasodó sziklafal alján található barlangból előtörő víz percenként 43-45 ezer liter vizet ad! A hűs forrás vize kristálytiszta, iható! Meg is kóstolhatjuk, a kolostornál található lejárónál egy fém ivókanalat is elhelyeztek.

Ha megpihentünk a forrásnál, lépjünk be a kolostorba! A kicsiny épületben dervisek éltek. A dervis kifejezés a muzulmán szúfi testvériség képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan elvonult életet élnek. A XII. században jöttek létre az első dervisrendek, akik általában szegénységben, koldulásból éltek. És bár az iszlám vallás elutasítja a szerzetesi életet, a derviseket mégis nagy tisztelet övezte: tudásuk, bölcsességük, költészetük miatt.

A blagaji derviskolostort a források szerint 1664 körül alapították, de a ma is látható épület az 1851-es átépítést követően jött létre. A kolostor épületének elhelyezkedése gyönyörű: a kétemeletes épület a Buna forrása fölé épült.

Az épületbe bátran beléphetünk, de ne felejtsük el, a muzulmán vallás előírásait be kell tartani! A cipőt le kell venni és a bejáratnál hagyni. Csak hosszú nadrágban mehetünk be, a nőknek pedig a vállukat és a fejüket is el kell takarniuk az erre a célra kihelyezett kendőkkel.

 

A különböző vallási funkciókat betöltő helyiségek szőnyegekkel és Koránból vett idézetekkel vannak gazdagon díszítve. A kolostor erkélyéről pedig fantasztikus a kilátás a Buna forrásbarlangjára, az épület fölött magasodó sziklafalra és a folyó kékeszöld vízére. Az emeleten, egy bezárt szobában van Sari Saltuk és Ačik Pasa sírhelye, ők a Tekija (a dervisrend) vezetői voltak. 1952 óta nem élnek itt szerzetesek, azóta a környék egyik kiemelkedő turisztikai látványossága a kolostor.

 

A forrás és a kolostor mellett azonban egyéb érdekességekre is rátalálhatunk Blagajban: a Buna folyón két hidat is építettek a törökök a XVI. században, ezeken ma is átsétálhatunk a folyó túlpartjára. A település központjában pedig még ma is rábukkanhatunk néhány XVI. századi török lakóházra vagy vízimalom romjára. A kisváros fölötti dombon pedig egy középkori vár omladozó romjait találjuk, ahová mi is felsétálhatunk.

A jelzett ösvényekről azonban nem szabad letérni, mert fel nem derített taposóakna bárhol lehet! A várból szép kilátás nyílik a környékre, azonban ide csak a nyári reggeleken vagy estéken érdemes feltúrázni, ugyanis a kopár mediterrán tájban nem sok fát találunk, amely alá a tűző nap elől behúzódhatnánk.

 

Mosztárból a 10-es, 11-es és 12-es buszjáratokkal érhetjük el Blagajt. A buszokra – többek között – a vasút- és buszállomás előtti főúton lehet felszállni. A járatok menetrendjét az alábbi honlapon lehet kikeresni: http://www.mostarbus.ba/#undefined