BalkánUtazó

Doboj Bosznia-Hercegovina legjelentősebb vasúti csomópontja, minden égtáj felé vezetnek sínek. Az északi irányba, Horvátország felé vezető vasútvonalon az utóbbi években minden nemzetközi személyvonat megszűnt, jelenleg csak teherforgalomra használják. A délről, Szarajevó felől és a nyugatról, Banja Luka irányából érkező vonalon gyors- és személyvonatok közlekednek, míg kelet felé Tuzla érhető el napi három alkalommal. Ez utóbbi vonalon – kis szerencsével – 661-es, Kennedy mozdony által húzott egy vagy két kocsis személyvonatokkal utazhatunk, a vonalra beosztott motorvonat gyakori üzemképtelensége miatt.

A Bosna folyó völgyében fekvő városon áthalad a horvát határ felől Szarajevó irányába vezető főút, így jelentős a település átutazó forgalma.

A 25 ezer fős város a Boszniai Szerb Köztársaság területén fekszik, lakosságának háromnegyede szerb nemzetiségűnek vallja magát, míg 15% a muzulmán bosnyákok aránya. A település etnikai megoszlása miatt számos mecsetet és ortodox templomot láthatunk, szinte egymás mellett.

A belváros főútja az 1970-es és ’80-as évek jugoszláv építészetének jegyeit viseli, érdekesebb épülettel vagy műemlékkel nem igazán találkoztam. A központban van egy kisebb városi park, amely közelében található Doboj négy csillagos, közelmúltban felújított szállodája.

Ami viszont már innen uralja a település látképét, az a belváros szélén, egy dombon álló várrom, a Doboji erőd. A központból 10-15 perces kaptató árán érhetünk fel az erőd kapujához. Déli órákban viszont nem érdemes felkeresni, ugyanis a vár csak a délelőtti és a késő délutáni órákban látogatható, általában 13 és 17 óra között zárva. Sajnos, én pont ebben az időpontban töltöttem el néhány órát Dobojban, s bár felmásztam az erődhöz, a belső részt nem tudtam megtekinteni.

A stratégiailag fontos helyszínen emelt doboji vár egy, X.-XI. században már létezett fa szerkezetű erősség helyén épült a XIII. század elején. Az épületet 1415 tavaszán alakították át, erősítették meg. Ez év augusztusában, a vár alatt vívták meg a magyar országnagyok hadserege és a bosnyák nagyúr, Hrvoja illetve a törökök közötti csatát, amely a magyarok vereségével zárult.

A vár a XV. század második felében többször került oszmán kézre, de 1503 és 1878 között véglegesen is török fennhatóság alatt állt. A várat már 1490 körül megerősítették a törökök, erre azért is szükség volt, mert ebben az időben az Oszmán Birodalom északi határai a Jajce-Doboj-Srebrenik vonalon helyezkedtek el.

Katonai jelentőségét a XVIII. században kezdte elveszíteni, amikor a török határok fokozatosan eltolódtak az osztrák-magyar és török csatározások miatt. 1878-ban az osztrák-magyar hadsereg, a helyi muzulmán, bosnyák lakosság segítségével elfoglalta a várat.

Katonai szerepet még a II. világháborúban is betöltött, azóta viszont műemléki védettség alatt áll. A 2000-es évek elejétől – állagmegóvási munkálatok óta – látogatható.

Doboj amolyan néhány órás város, amelyet önálló úticélként nem érdemes felkeresni, ám ha átutazunk a városon és van időnk megállni 2-3 órára, akkor pihenésként körbenézhetünk, felmehetünk a várba vagy ehetünk valamit a számos grillétterem valamelyikében.

​