Kiskőszeg (horvátul: Batina)
Az emlékmű a Dunára néző dombtetőn áll.
A kép jobb szélén a csata emlékműve látható. Az "51. hadtest-híd" pedig a szerb-horvát határátkelő.
Az emlékmű a Dunára néző dombtetőn áll.
A Kiskőszegi csata és emlékműve
A képre kattintva galéria nyílik meg!
A képgaléria feltöltés alatt!
Egy drávaközi biciklitúránk zárásaként kerekeztünk be Kiskőszegre avagy Batinára. A Duna partján fekvő falu igen kihalt benyomást keltett a nyárközepi forróságban, annak ellenére, hogy közúti híd köti össze a folyó túlpartján lévő Bezdánnal.
A település központja nem sok érdekességet kínált, még a folyóparti kocsma is zárva volt a kora délutáni órákban. Ám a község fölé magasodó szőlőhegyen egy hatalmas szobor hívogatott, ráadásul a google térképén még egy “Panoráma kávézó” is hűsölésre csábított. Így az utolsó energiánkkal megkezdtük az emelkedést a Kiskőszeg fölötti dombokra.
Itt már szépen gondozott kertek, gyümölcsösök és nyaralók találhatóak, egyértelműen kellemesebb hely, mint a település fő utcájának képe a rozoga és elhagyatott házakkal.
Rövid kaptató és egy kellemes gurulás után megérkezünk a Kiskőszegi csata emlékművéhez, ami építésekor a “Szovjet harcosok emlékműve” nevet kapta.
A Kiskőszegi csata 1944. november 11-e és 29-e között zajlott a Vörös Hadsereg katonái (oldalukon a szerb partizán alakulatokkal) és a Baranyában magukat befészkelő németek között. A harcok célja Baranya felszabadítása volt a német megszállás alól.
Sokan a mai napig nem értik, hogy miért ezen a helyen zajlottak a harcok, hiszen a fasiszta erők a Kiskőszeg fölötti, jó kilátással bíró dombokon, a szőlőhegy pincéiben és a kis Bansko brdo hegyvonulat völgyeiben bújtak meg. Ezzel szemben a létszámfölényben lévő oroszok a Duna túlpartján, a sík bezdáni folyóparton gyülekeztek, amely igen kitette őket az ellenség támadásainak. Az előbb felsorolt okok miatt az oroszok csak éjszakánként tudták használni, az általuk épített dunai pontonhidat.
November 11-én kitelepítették Kiskőszeg és Bezdán lakóit és megkezdődött a több, mint két hétig zajló véres öldöklés, ami - hatalmas áldozatok árán - az oroszok győzelmével ért véget.
A háború után, a győztes csata emlékére, 1947-ben átadták a batinai csata emlékművét, a ma is látható, 27 méter magas obeliszket. A helyszín tömegsír is, a szobor talapzata 1296 katona maradványát rejti. Az emlékmű Antun Augustinčić, horvát szobrász munkája.
A szoboregyüttestől (és a kávézó teraszáról) szép kilátás nyílik a Duna menti területekre. Ha körbetekintünk, szemben Kiskőszeggel, a bezdáni parton egy furcsa épületet is észrevehetünk. Ez az ütközet emlékére kialakított múzeum szocialista betonépülete, melyet 1981-ben nyitottak meg. A múzeum a szovjet és a partizán erők állásainak helyén épült fel a Duna bal partján. A kiállítást 1991-ben, a délszláv háború miatt bezárták és pusztulásnak indult. A szerbek számára - a partizántevékenység miatt - fontos múzeumot 2017. november 11-én, felújítva nyitották újra.
A magyar látogatók számára nem igazán érdekes kiállítás fotókkal mutatja be a csata menetét, és a harcok résztvevőinek múzeumi tárgyait. Emellett a partizánegységek hadizászlóinak másolatait és a használt fegyvereket és egyenruhákat nézhetjük meg. Minden felirat és magyarázat kizárólag szerbül van feltüntetve…
A múzeumról bővebb információt ezen a weblapon találhatunk: https://mbb.gms.rs/
Amiért viszont mindenképpen érdemes átkelni a szerb oldalra, az a Bezdánhoz tartozó Baracska üdülőtelepen található híres dunai halászcsárda, a Pikec csárda. A határátlépés egyszerű, a csata 30. évfordulójára átadott “51. hadtest-híd” két hídfőjén vannak az útlevél-ellenőrző pontok.
A szerb oldali határőrség után keresztezzük az 1793 és 1802 között épült Ferenc-csatornát, amely itt, Bezdán mellett torkollik a Dunába. Hamarosan pedig tábla jelzi, hogy merre találjuk a híres Pikec csárdát, a környék legjobb halászlevét főző éttermét.
A halászlevet az étterem mögött, szabad tűzön készítik. Felfelé táguló, ún. alföldi bográcsot használnak, így a főzővíz gyorsabban párolog. Többféle pirospaprikával fűszereznek, egyik a halászlé színét, a másik az ízét, a harmadik a csípősségét adja. A szakácsok szerint a különlegesség titka a tűz, itt főként vörösfűz fáját használják.
Természetesen nemcsak a halászlevet kóstolhatjuk itt meg, a dunai halak mellett hagyományos szerb grillételek és vajdasági tálakat is kipróbálhatunk. A csárdaépülethez tavasztól őszig hangulatos terasz tartozik, sőt egy melléképületben szállást is foglalhatunk.
Kiskőszeg és Bezdán a Duna-menti kerékpárutak csomópontjában fekszik. Átkelőhely a folyón, így bármelyik oldalon folytathatjuk utunkat. A horvát parton a Kopácsi-rét vizes élőhelyei, míg a szerb oldalon a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum látogatható meg két keréken.
A tömegközlekedés igen hiányos a térségben. Kiskőszeg (Batina) napi 2-4 buszjárattal Eszék (Osijek) és Pélmonostor (Beli Manastir) felől érhető el; míg Bezdan Zombor (Sombor) irányából közelthető meg. A Duna két partja között nincs buszközlekedés.
A drávaközi menetrendeket ezen az oldalon: https://www.arriva.com.hr/hr-hr/naslovna kereshetjük, míg a vajdasági buszokat a https://www.polazak.com/en/ honlapon találjuk meg.