BalkánUtazó

Papuk-hegységben tett túránk előtt vagy után, de a szlavón tájakon történő kalandozásaink során is érdemes megállni Pozsega (Požega) városában. Kicsi, de hangulatos belvárosa egy-két órás sétára csábít, melyet ebéddel vagy vacsorával egészíthetünk ki.

Pozsega nevű település Szerbiában is van, ám ezúttal az egykor Slavonska Požegának nevezett helyen járunk. Középhegységek által közrezárt medencében (Pozsegai-medence), a kutjevói borvidékhez közel fekszik ez a kb. 20 ezer lakosú kisváros. Neves gimnáziumaival és műemlék templomaival a térség kulturális és oktatási központja.

Nézzünk körül belvárosában!

​

Az óvároshoz közelítve messziről feltűnik egy magas, karcsú, rózsaszín templomtorony. Ez az Ávilai Szent Teréz katedrális. Későbarokk stílusban, 1756 és 1763 között épült. A főoltárt Mária Terézia adományozta; freskóit horvát festőművészek készítették 1899-ben, miután a korábbi olasz festő munkáival a megbízók nem voltak elégedettek. A székesegyház előtti téren nyáron kávézók teraszain lehet ücsörögni.

Egy sarokkal távolabb pillanthatjuk meg a középkori eredetű Szent Lőrinc templomot, ami Pozsega legrégebbi épülete. A templom hajója és szentélye a XIII. század végén - XIV. század elején épült. Bár dzsámivá alakítva, de túlélte a török uralom időszakát is. 1698-ban jezsuiták kapták meg, akik a XVIII. század során felújították és bővítették a templomot.

Pozsega a délszláv háború után, 1993-ban vált Pozsega-Szlavónia megye székhelyévé, majd 1997-ben II. János Pál pápa megalapította a pozsegai római katolikus püspökséget. A Szent Lőrinc templom lett a püspöki székhely.

Hamarosan a város főterén, a Szentháromság téren vagyunk. A XVIII. századtól ez a tér volt a városi piac helyszíne, ezt a funkcióját mai napig tartja, hiszen a vásárcsarnok is itt található. A teret barokk stílusú, árkádos épületek szegélyezik, közepén pedig az 1749-ben emelt pestisoszlopot szemrevételezhetjük. Vele szemben áll a Szentlélek templom illetve a ferences kolostor épülete, ami gazdag könyvtáráról híres.

A Szentháromság tér másik fontos intézménye a Városháza (Gradska uprava Požega). 1785-ben épült, de az 1842-es tűzvészben leégett, így felújított és átalakított formáját ismerhetjük meg. Szomszédságában, szintén XVIII. századi, barokk épületben kapott helyet a Városi Múzeum (Gradski Muzej Požega).

A Szentháromság térről induló sétálóutca a pozsegai Korzó (Mesnička ulica és Ulica Svetog Florijana). Itt éttermek és kávézók, üzletek és pékségek sorakoznak, így megpihenhetünk, mielőtt például a Papuk Geopark felé indulunk tovább.

Pozsega (Požega) megközelítése:

Autóval Szlavónia bármely részéről könnyen idetalálunk; Magyarország felől a Harkány közeli Alsómiholjác (Donji Miholjac) és Nekcse (Našice) érintésével a legrövidebb az út. Persze Eszék (Osijek) és Slavonski Brod felől is főutak vezetnek a Pozsegai-medence városába.

Vonattal a Zágráb - Vinkovci - Belgrád vasúti fővonalból, Nova Kapela-Batrina állomáson kiágazó szárnyvonalon közelíthető meg. Ennek a mellékvonalnak Velika a végpontja, ami a Papuk-hegység déli lejtőjén fekszik, így akár a geoparki kirándulásokat is tervezhetjük vonattal. A vasúti szárnyvonal menetrendjét a horvát vasutak weblapján találjuk: https://www.hzpp.hr/

Autóbusszal Eszékről és Slavonski Brod felől érhetjük el Pozsegát, a buszmenetrendet itt találjuk: https://www.arriva.com.hr/hr-hr/naslovna

A fővárosból, Zágrábból is vannak közvetlen buszjáratok, napi néhány alkalommal.