BalkánUtazó

A Duna jobb partján fekvő Smederevo (Szendrő) egy napos kirándulással elérhető Belgrádból, de a Duna partján dél felé (Kazán-szoros irányába) utazók is megállhatnak itt néhány órára, hogy megtekintsék a folyó partján álló hatalmas erődítményét.

 

Smederevo (Szendrő) vára 1428 és 1430 között épült a középkori szerb birodalom északi határán. A szabálytalan háromszög alakú erődítmény két részből áll: a belső várból és az 1439-re elkészült külső várból. A külső vár falain mintegy két tucatnyi bástyát építettek, a fal téglaanyagának egy része a környék római romjainak felhasználásával készült.

 

Építésének hátterében több ok állt: Brankovics György (Đurađ Branković) szerb fejedelem Nándorfehérvár pótlására tervezte a várat; hatalmas méretét indokolta, hogy a királyi udvar befogadására alkalmas erődítményt tervezett. Emellett természetesen a törökök elleni védekezés is indokolta a Duna partján álló vár létrehozását. Továbbá óvta a Duna és a Morava folyó által közrefogott mezőgazdasági területeket és a tőle délkeletre elhelyezkedő ércbányászati körzeteket.

1459-re elfoglalták a törökök a várat, amely a középkori szerb állam létének végét is jelentette. Ezután a smederevoi (szendrői) vár a környezetében lévő és elfoglalt hódoltsági területek irányítását látta el.

 

Csak 1805-ben sikerült felszabadítaniuk a szerb felkelőknek a várat, ezután két évig az újjáalakuló szerb kormány székhelye volt. Véglegesen azonban csak egy 1867-es szultáni rendelet adta vissza a szerbeknek az erődítményt.

Ezt követően Smederevo (Szendrő) gyorsan fejlődő gazdag kereskedővárossá vált. Ennek oka kitűnő közlekedésföldrajzi fekvése volt: ekkor még a balkáni kereskedelem nagy része a Dunán zajlott.

 

A vár falai között a XX. században is folytak harcok: 1915 és 1918 között a Monarchia csapatai foglalták el, a II. Világháborúban pedig német csapatok állomásoztak itt. 1941. június 5-én a várban tárolt nagy mennyiségű lőszer felrobbant, amely hatalmas károkat okozott az erődítmény és környékén, sőt 2500 ember halálát is okozta.

A jugoszláv időkben megkezdődött a vár restaurálása. Ma a külső vár falai között egy nagy park van, amely szabadon látogatható; a belső várba történő belépéshez 120 dínáros belépőt kell fizetni.

 

A vár közvetlenül a Duna partján, a vasútállomás mellett (a sínek közvetlenül a külső várfal falai mellett futnak), az autóbusz-állomástól kb. 5-10 perces sétára fekszik.

 

Bár kétségkívül a város fő látnivalója a vár, azért érdemes besétálni a főtérre is. A főtér – a várhoz hasonlóan – szabálytalan háromszög alakú, amelynek központjában áll Smederevo ortodox nagytemploma. A nagyméretű tér a valamikori piac helyén áll. A tér szélén álló épületek között találunk a szocialista építészet jegyeit magán viselő házakat, de itt található a smederevoi gimnázium, 1904-ben épült épülete is.

A térről kivezető sétálóutca elvezet a Duna partjára, a folyami kikötőhöz, ahonnan visszagyalogolhatunk a várhoz is.

 

A Belgrádtól kb. 45 km-re fekvő, mintegy 60000 lakosú város határában található Szerbia legnagyobb vas- és acélkohászati üzeme, a Smederevoi Acélművek. A jelenleg állami tulajdonban lévő acélmű privatizálására több kísérletet is tettek, s az elmúlt években több ideiglenes leállás is volt. Mivel a város egyik legnagyobb munkáltatója, a megszűnése hatalmas gondokat okozna, az amúgy is nagy munkanélküliséggel sújtott térségben.

 

A város megközelítése:

 

Belgrád – Lasta autóbusz-pályaudvaráról – munkanapokon közel 30 busz indul mindkét irányban, amelyek többsége a Duna partján, Grocka településen át közlekedik. A menetidő átlagosan 1 óra 15 perc. Hétvégén kevesebb a járat, de így is majdnem minden órában indul busz. A menetrendről az alábbi linken tájékozódhatunk: http://lasta.rs/domaci-saobracaj/?f=19837&t=19846&time=&hld=0

Országos buszos menetrendi kereső: https://www.polazak.com/en/

 

Vonat: A vár mellett elhelyezkedő vasútállomásról Požarevac és Lapovo felé vannak közvetlen járatok. Belgrád vonattal jelenleg (2023-ban) még átszállással sem érhető el. Menetrend: https://srbijavoz.rs/