BalkánUtazó

Bulgária északnyugati szegletében, a Duna partján találjuk Vidint. A város elszigetelt elhelyezkedésén némileg enyhített az új közúti és vasúti Duna-híd átadása 2013-ban. Korábban csak a bizonytalan közlekedésű komppal lehetett átkelni a román oldalra. A szerb határ sincsen messze a várostól, mindössze 30 km, ám ez egy igen eldugott és kevesek által használt határátkelő, amelyen keresztül Negotin városát érhetjük el, kizárólag autóval, taxival vagy biciklivel. Bulgária és Szerbia ezen része között jelenleg semmilyen tömegközlekedési lehetőség nincsen, a korábban heti egy alkalommal meghirdetett Negotin-Vidin buszjárat is megszűnt (2019 nyarán).

 

Vidin és a romániai Craiova között – az új Duna-hídon keresztül – napi egy pár motorvonat közlekedik, amelynek a bolgár oldalon csatlakozása van Szófia felől és felé. A bolgár főváros és Vidin között napi 3 pár gyorsvonattal biztosított a kapcsolat, a menetidő 4 és fél – 5 óra. Busszal is utazhatunk, napi 4-6 járatpár köti össze a két várost. Menetrendet Szófia központi buszpályaudvarának a honlapján kereshetünk: https://www.centralnaavtogara.bg/index.php

 

Bulgária eme félreeső része kevés turista programjában szerepel, hiszen a déli országrészben magasodó hegyvidékek vagy a tengerpart megközelítése nem ebből az irányból a legegyszerűbb. A város leggyakoribb vendégei a vidini kikötőben megpihenő, Dunát járó szállodahajók, s azok utasai.

 

Pedig a várostól mindössze egy órányi autózásra vagy buszozásra találhatjuk az ország egyik legérdekesebb látnivalóját, a Belogradcsiki sziklavilágot és várat, amely akár önálló úticélként is megállja a helyét. Kiindulópontnak vagy zárásként pedig érdemes körülnézni Vidinben is, ahol egy kellemes, árnyékos Duna-parti sétány és egy folyóparti erődítmény, a Baba Vida vár várja az erre tévedő turistát.

 

A Baba Vida erőd Bulgária egyik legépebben megmaradt középkori erőssége. Stratégiailag fontos helyszínen, a Duna partján kezdődött a vár építése a X. században, az ókori Bononia helyén.

A legenda szerint nevét Vida anyóról kapta, aki egy dunai bolgár király lánya volt. A királynak három lánya volt, közülük a legidősebb, Vida örökölte Vidin és környékét. A másik két lányhoz képest Vida nem házasodott meg, s megépítette városában a ma is álló erődöt.

 

A két koncentrikus falból és 9 toronyból álló erődítmény védte a középkor folyamán Vidint, de egész Északnyugat-Bulgária legfontosabb védelmi építménye is volt.

A várat 1365-ben megtámadta I. Lajos magyar király, amely ezután 4 évig magyar kézen volt. Iván Szracimir vidini bolgár cár 1369-ben foglalta vissza városát, amely két évtized múlva már az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Bár 1396-ban Iván cár még csatlakozott egy törökellenes keresztes hadjárathoz, a nikápolyi csata súlyos vereséggel zárult. A törökök 1397-ben végleg elfoglalták az Iván cár által birtokolt Duna-menti területeket.

Ezután főként fegyverraktárként és börtönként használták az erődöt, de a környéket igazgató uraságok rezidenciája is volt. Védelmi célokat a XVIII. század vége óta nem szolgál.

A vár jelenleg – csekély belépődíj ellenében – látogatható, Vidin fő nevezetessége, mindenképpen megéri, hogy bebarangoljuk az erőd zegzugos helyszíneit.

 

Az erődtől a belvárosig egy hosszú és a nyári forróságban is hűs Duna-parti sétány vezet. A partról ráláthatunk a majdnem 2 km hosszú Duna-hídra, de egy kisebb, homokos strandot is kijelöltek a vár közelében. Itt büfék, kávézók várják a vendégeket, de a nyári estéken igen sok a szúnyog a folyó közelsége miatt, erre érdemes felkészülni!

 

Vidin belvárosa ottjártamkor (2019 nyarán) teljesen fel volt túrva. Térkövezték a főteret és a környező utcákat, mindezt balkáni munkastílusban. Emiatt szinte teljesen megközelíthetetlen és bejárhatatlan volt a belváros. Keskeny sávokon lehetett botorkálni, ahol az aknafedlapok is hiányoztak, így igen veszélyes volt az ismerkedés a várossal. Remélem, a munkák végeztével egy megszépült és viszonylag rendezett városbelsőt kap Vidin, amelyet bár a szocializmusban emelt közigazgatási épületek uralnak, mégis több helyen láthatjuk az egykori városfal maradványait és azok kapuit. Érdekes lehet még néhány ortodox templom, az egykori zsinagóga torzója vagy a belváros utcáit szegélyező számos reneszánsz stílusú épület látványa is.

 

A vasút- és buszállomás a belváros peremén, a Dunához közel helyezkedik el. Mivel igen csekély mind a vonat, mind a buszkínálat, késő délután és hétvégente elég kihalt a pályaudvar és környéke. Ellenben ekkor is találunk itt nyitvatartó boltot és grilléttermeket.