BalkánUtazó

A Vajdaság név hallatán legtöbben egy asztallap simaságú alföldi tájra asszociálnak, amely a mi Alföldünk déli folytatása. Sokaknak beugrik, hogy azért a tengersík vidéket megszakítja az Újvidék mögött emelkedő Fruška Gora vagy Tarcal-hegység. Ám azt már kevesen tudják, hogy a Vajdaság legmagasabb pontja nem a Fruška Gora-ban, hanem a Bánát délkeleti pontján, a szigetszerűen kiemelkedő Vršaci-hegységben vagyis a Verseci-hegységben van.  S tényleg! Érkezhetünk Temesvár, Belgrád vagy Zrenjanin (Nagybecskerek) felől, ha közelítünk Vršac (Versec) városához, mögötte felsejlik a Verseci-hegység sziluettje. Versec belvárosa a hegység lábánál terül el, a külváros viszont szépen felhúzódik a dombokra. A várost a verseci torony, az egykori vár maradványa őrzi, szomszédságában pedig szőlőültetvények kúsznak fel a napsütötte lankákra. Versecen megéri egy hétvégét eltölteni!

 

A város Vršac (Versec) néven először a XV. században szerepelt, ám már akkor is többségében szlávok éltek itt. A törökök ezt a várost is elfoglalták, s nemcsak a lakott részeket, hanem várát is elpusztították. A falak sok ostromot kiálltak, de végül romba dőlt, s csak a mai napig látható tornya maradt meg. A város a Karlócai béke értelmében 1716-ig török fennhatóság alatt állt.

A török hódoltság elmúltával új fejlődési szakasz kezdődött a település életében. 1717-től németek települtek be a Temesi Bánság kerületi székhelyére, s magukkal hozták a rajnai szőlőtermesztés hagyományát. Ekkor virágzott fel a Verseci-hegység lejtőin a borkultúra. Az 1779-ben Magyarországhoz csatolt Versec az akkori Dél-Magyarország egyik fontos kereskedelmi központja volt. Már a XVIII. században iskolája, gyógyszertára és postája volt. 1817-re szabad királyi város rangot kapott, amely már a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.

A borai révén egyre nagyobb ismertségre szert tett város 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság majd Jugoszlávia részévé vált.

 

Versec kisváros, mintegy 35000 fős lakossággal. Belvárosa néhány óra alatt felfedezhető, de érdemes felkaptatni a vár maradványához, az őrtoronyhoz. Már a hegymenet során is szép kilátás nyílik a városra, de legszebb a panoráma a toronyból! Kalandozhatunk a környék erdeiben, de a borkultúra iránt fogékonyak felkereshetik a városkörnyék valamelyik pincéjét is. De az sem baj, ha nem szeretjük a bort! Sörgyára is van a városnak, amelynek pincéjében egy ebéd vagy vacsora mellett kóstolhatjuk meg a sörfőzde frissen csapolt termékeit. A térség a hegység és az itt gyakori košava szél (erős, hideg és száraz délkeleti, főn típusú szél, amely az Al-Duna felől fúj) miatt a szerbiai vitorlázórepülés egyik központja. Pilótaképző akadémiáján képezték a JAT, jugoszláv légitársaság pilótáinak 70%-át.

 

A város látnivalóiról dióhéjban:

 

Először nézzünk szét a szűken vett belvárosban! Ez tulajdonképpen a „Dvorska” nevű út (a városon átvezető főút) két oldalán lévő terekből és a sétálóutcából áll. A sétálóutcán számos üzletet, kávézót, éttermet és gyorsbüfét találunk. Nem messze magasodik a Hotel Srbija szocialista épülettömbje is (ma is működő, háromcsillagos szálloda). A tér északi végén található a városháza élénk piros épülete. Szemügyre vehetjük az 1757-ben épült görögkeleti püspöki palotát és az út túloldalán – a vele szemben álló – görögkeleti püspöki székesegyházat.

A sétálóutca, zöldségpiac felőli végén működött az 1784-ben alapított „lépcsős patika”, amely Versec első gyógyszertára volt. Ma múzeumként megtekinthető.

 

Városi sétánk során feltűnhet a házak oldalából kiugró ablakok gyakorisága. Ezek a „kibic ablakok”, amelyeken kukucskáltak ki a régiek az utcára, hátha látnak valami érdekeset.

 

Ha bebarangoltuk a városközpont utcáit, felkereshetjük a Žarka Zrenjanina úton a sörgyár pinceéttermét, ahol a helyben főzött, szűretlen sört is csapoltathatjuk. (Figyelem! 2015 nyarán a gyárépület elhagyatott volt, nem tudom működik-e még a sörgyár!!) Szintén ezen az úton találjuk a kéttornyú Szent Gellért katolikus templomot, amelynek roppant magas tornyai a város több pontjáról észrevehetőek. Ha a templomnál a hegyek felé fordulunk, átsétálhatunk a városi parkon. Innen indul az emelkedő, amely felvezet a vártoronyhoz. Elhaladunk a városi sportcsarnok épülete mellett, majd a Hotel Villa Breg ötcsillagos szállodáját érintjük. Az utak egyre szűkebbé válnak, majd már csak egy szerpentinező gyalogos úton haladunk felfelé. 252 méteres magasságban áll Versec legöregebb, ma is álló katolikus temploma, a Szent Kereszt kápolna. Innen gyönyörű a kilátás a városra. Láthatjuk a város szélén lévő repteret is, de a Versec határában lévő szőlőültetvényekre is rápillanthatunk.A kápolna közelében áll még egy templom.

A kápolna után kiérünk a lakott területről és belépünk a Verseci-hegységbe. Kiépített táborozó- és pihenőhely mellett haladunk el. Az keskeny aszfaltcsík tovább vezet felfelé, majdnem a toronyig. Csak az utolsó pár lépést kell földúton megtennünk. A torony (amely 399 m magasságban van) az elmúlt években állagmegóváson esett át és tetőt is húztak fölé. Innen is csodálatos kilátás nyílik a városra. A vártorony látogatható, kiállításnak ad helyet. Érdemes felmenni a toronyba, a panoráma csodálatos.

A hegységet pedig számos, jelzett turistaúton barangolhatjuk be, ezekről a több helyen kihelyezett információs tábla ad pontosabb információt. Körtúra tehető a kőoszlopok érintésével a Szent Kereszt kápolna és a vártorony között. De elkirándulhatunk a hegység (és egyben a Vajdaság) legmagasabb pontjára, a 641 m magas Kudrici-tetőre.

 

A látnivalókról (azok történetéről) bővebb, angol nyelvű információt az alábbi honlapon lehet fellelni: http://www.to.vrsac.com/images/vrsac-engleski.pdf

 

A város megközelítése:

 

A Belgrád felől Temesvár irányába vezető E70-es (egyes szerb térképeken 1.9-es számú országút) főút érinti Versecet. Ezen az úton Belgrádtól 85, Temesvártól 80 km-re található a város. Újvidék és Zrenjanin (Nagybecskerek) felől is érkezhetünk, ebben az esetben Nagybecskerekig a 12-es (egyes térképeken 7-es jelzésű), onnan a 18-as országút (némely térképeken 7.1-es jelzésű) a legideálisabb választás. Ezen az útvonalon 140 km-re van a város Újvidéktől.

 

Versec vasúton is elérhető, Belgrádból. A temesvári összeköttetés 2016-ban megszűnt. Belgrádból napi 4-5 pár vonat közlekedik, amelyek az új Belgrád Centar állomásról indulnak. A menetrend a https://srbijavoz.rs/ honlapon található, de érdemes az országos menetrendi keresőt is böngészni: https://www.polazak.com/en/

​

​

Autóbusszal a Vajdaság számos városa, sőt sok dél-szerbiai város is megközelíthető. Belgrád felé a leggyakoribb az indulás. Autóbusz társasága a STUP Vršac, amelynek honlapcíme: http://www.stup.rs/. A menetrendi kereső itt érhető el: http://redvoznje.stup.rs/Default.aspx. A Belgrádból Versecbe közlekedő buszokat pedig a www.bas.rs keresőjében nézhetjük meg.